|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 9 találat | lapozás: 1-9 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tóth Pál Péter 1990. szeptember 21.Az RMDSZ Hargita megyei szervezete rendezte Gyergyószárhegyen, szept. 21-én a Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozását. Az ismerkedést, a reális helyzetfelmérést tűzték célul, hogy kidolgozhassák a kapcsolattartás módját és javaslatot tegyenek a magyar nyelvű oktatás védelmére. Papp Kincses Emese, az RMDSZ Hargita megyei titkára tartotta a bevezetőt, dr. Demény Lajos történész, szenátor pedig a vitaindító előadást. A hazai oktatás helyzetéről beszélt Bíró István, a Tanügyminisztérium képviselője, a Hargita megyei iskolákról Tánczos Vilmos, a szlovákiai magyar oktatásról Kovács László, a somorjai magyar gimnázium tanára, a kárpátaljairól Balogh Rozália beregszászi tanár, a jugoszláviairól Tóth Lajos, az Újvidéki Egyetem módszertani tanszékének tanára, a magyarországiak nevében Tóth Pál Péter, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszélt. A megjelentek találkoztak az ugyancsak Gyergyószárhegyen ülésező Erdélyi Múzeum-Egyesület tagjaival. A következő napon, 22-én a moldvai csángómagyarokat keresték fel, 23-án pedig részt vettek a zágoni Mikes Kelemen emlékünnepségen. /Borbély László: Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozása Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Dr. Demény Lajos előadásából részleteket közölt a Csíki Lapok. Romániában összesen két osztálynyi óvónőt és tanítónőt képeztek magyarul, évente tehát maximum 36 óvónő és 36 tanítónő kezdhette meg pályáját. Jelenleg több mint 1200 magyar óvónőre és tanítónőre lenne szükség. Ebben az évben húsz liceális osztály indult 850 diákkal. Jelenleg öt önálló és három tagozatos magyar tanítóképző működik. Mintegy 1500 tanítónő és óvónő képesítés nélkül dolgozik, számukra ősztől lehetővé válik az oktatás, szünidő alatt járnak tanfolyamra. Nagyon kevés önálló magyar középiskola van, harcolni kell önálló iskolákért. Maros és Brassó megyét kivéve Erdélyben a magyar nyelvű oktatás hagyományos központjaiban mindenütt létre tudták hozni a magyar iskolákat. Óriási a tanárhiány, 1995-ig több mint 5000 tanár hiányzik a romániai magyar oktatásból, jelenleg még 520 magyartanárra lenne szükség. Demény kifejtette: amennyiben nem sikerül önálló magyar egyetemet létrehozni, akkor az egyházakkal közösen saját magánegyetemet kell kialakítani. /Helyzetjelentés az oktatásról. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 2./2000. március 22.Márc. 18-án Szilágysomlyón, a református egyház gyülekezeti termében Kós Károly Erdély kövei című grafikai kiállítását nézhették meg az érdeklődők, majd könyvbemutató követett. A Budapestről érkezett Tóth Pál Péter (az MTA demográfiai osztályának főigazgatója) mutatta be Szórványban című szociográfiai művét. A feldolgozott anyag (több mint 12 000 kérdőív) az Észak-Erdélyben, magyar és vegyes házasságban élő családok helyzetét mutatja be 1942-44 között. Egy hasonló jellegű felmérés a szórványban napjainkban is fontos lenne. /Benkő N. Ildikó: Grafikai kiállítás és könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2000. június 3.Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus Szórványban /Püski, Budapest, 1999/ című könyvéről tartott előadást Nagyenyeden, a Bethlen Könyvtárban. Elmondta, hogy Észak-Erdélyben 1942 januárja és 1944 decembere között - azt követően, hogy a terület visszakerült Magyarországhoz - az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület irányításával a magyar és a nemzetiségileg vegyes családok körében kérdőíves vizsgálatot végeztek. A kitöltött családlapokat a háború végén Budapestre menekítették, de feldolgozásukra már nem került sor. A vizsgálat 709 településén 9998 magyar és 2854 vegyes, azaz összesen 12 852 családra terjedt ki, és több mint 130 ezer személyt érintett. A szerző munkájában kísérletet tett az anyanyelv, az otthon használt nyelv, a vallási életben való részvétel, valamint a különböző kulturális szimbólumok egymásra vonatkoztatott összefüggéseinek feltárására. A családok több mint 67 %-a olyan településen élt, ahol a magyar nemzetiségűek aránya nem érte el az 5 százalékot. Tóth Pál Pétert az adatfelvétel arról győzte meg, hogy a mindenkori hatalom törekvései mellett a magyar származásúak asszimilációjában a spontán folyamatok jelentős szerepet játszottak. /Győrfi Dénes: Szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./2000. szeptember 8.Kocsis Ágnes, a Szatmár Megyei Múzeum könyvtárosa beszámolt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete /RMKE/ szervezésében Hargitafürdőn Az erdélyi magyar közművelődés- és könyvtárügy címmel megrendezett konferenciáról. A jelenlegi mostoha gazdasági körülmények között a közművelődési értékközvetítés is veszélybe került, ezzel a veszéllyel a romániai magyar kisebbségi társadalom szellemi elitjének szembe kell néznie. Tóth Pál Péter magyarországi szociológus a kulturális felmorzsolódás veszélyeire figyelmeztetett. Szóba került a Scola Orbis, az egyetemes magyar iskolakönyvtár-történeti program, valamint a korszerű katalogizálást segítő Biblis-program. Kiss Jenő sepsiszentgyörgyi könyvtárigazgató, az RMKE elnöke javasolta: idén meg kellene indítani a könyvtári menedzserek képzését, jövőre pedig nagyszabású nemzetközi olvasótábor lenne Torockón. /Kereskényi Sándor: Kocsis Ágnes könyvtáros: "A közművelődési értékközvetítés is veszélybe került..." = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 8./2001. október 6.Vallásosság, olvasáskultúra, nemzettudat témával kezdődött okt. 4-én kétnapos konferencia a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban hazai és külföldi könyvtárosok, pedagógusok és más szakemberek részvételével. A rendezvényt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Jakab Antal Tanulmányi Ház, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezte. Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója leszögezte: A cél az olvasással kapcsolatos gondok, tapasztalatok megbeszélése, az olvasás, nemzettudat, vallásosság kapcsolatának értelmezése. Egyfajta terápiára is szükség van, az olvasási készség alakítható, az olvasás megszerettethető. Este megnyitották meg Róth András Betűk varázsa című iniciálé kiállítását. /Kovács Attila: Színvonalas konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001.okt. 5./ A konferencia meghívottjai olvasáskultúra, nemzeti önismeret, vallásosság témakörben tartanak előadásokat. Az előadók között van Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus, Fóris Ferenczi Rita /Kolozsvár/, adjunktus a BBTE-n, Cs. Kovács Katalin /Kolozsvár/ tanár, az Erdélyi Magyar Olvasásegyesület elnöke, Dr. Kovács Zoltán - egyetemi adjunktus, a BBTE Tanárképző Intézetének igazgatója, Kolozsvár, Orbán Gyöngyi, egyetemi docens, BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, Kolozsvár, Jakab Gábor római katolikus pap /Kolozsvár/, a Keresztény Szó főszerkesztője, Róth András Lajos könyvtáros, muzeológus, Tudományos Könyvtár, Székelyudvarhely, dr. Gereben Ferenc /Budapest/ egyetemi docens. /Kétnapos könyvtáros konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A konferencián elhangzott előadások rávilágítottak arra, hogy a vallásosság és nemzettudat egymást feltételező tudatformák, főként kisebbségi helyzetben. Az olvasáskultúra szervesen összefügg a nemzeti önazonosság, valamint a vallásosság ügyével. Dr. Gereben Ferenc szavait idézve: "Az olvasáskultúra és a magyarságtudat színvonala egymást erősíti, illetve együtt gyengül meg." Az olvasáskultúra mennyiségi és minőségi mutatói egyértelműen jobbak kisebbségi helyzetben, ez különösen érvényes Erdélyre. - Romlott a fiatalok olvasási teljesítménye, szövegértése, ízlésük egyre inkább a kommersz jellegű, kevéssé fajsúlyos olvasmányok felé tolódik. /Kopacz Katalin: Vallásosság - olvasáskultúra - nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./2004. szeptember 28.A Magyarországgal szomszédos országokból érkező és ott letelepedni kívánók "vándorlása" nem tekinthető migrációnak, hanem áttelepülésnek – jelentette ki egy budapesti nemzetközi konferencián Tóth Pál Péter, a Magyar Tudományos Akadémia demográfiai bizottságának elnöke. Rámutatott: a Magyarországra érkező külföldiek döntő többsége magyar nemzetiségű, Magyarországot anyaországának tekinti. "Az, hogy csak a rendszerváltás óta százezernél többen települtek át, még mindig a »trianoni krízissel« magyarázható, az első világháborút lezáró békeszerződés nyomán ugyanis határainkon túlra került több mint hárommillió magyar" – mondotta. 1990 és 2000 között 230 ezer bevándorló érkezett Magyarországra, huzamosabb (egy évnél hosszabb) ideig 107 ezren maradtak ott, 97 százalékuk a környező országokból érkezett. 2001 és 2003 között 15 ezernél több külföldi kapott magyar állampolgárságot, a tavaly a bevándorlási, illetve letelepedési engedéllyel rendelkezők száma pedig 104 ezer volt. 2003-ban további 40 ezren folyamodtak tartózkodási engedélyért. Az egykori Jugoszláviából a sorozás elől Magyarországra menekülők beilleszkedése jóval nehézkesebb. A letelepedési engedélyre jogosulttá váló vajdasági magyarok egyelőre nem kapnak családi pótlékot, sem egészségügyi ellátást. Közülük harmincan már tíz éve befogadó-állomásokon élnek. /Százezren felül a Magyarországra áttelepülők. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./2005. április 5.Kétnapos szakmai tanácskozást tart a csíkszeredai Sapientia EMTE. A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban című tanácskozáson az anyaországi tudományos élet képviselői mellett a kisebbségben élő magyar kutatók, felsőoktatási szakemberek vesznek részt. A tanácskozáson jelen van Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke is. A tanácskozás megnyitója előtt dr. Berényi Dénes akadémikus, Tóth Pál Péter és Egyed Albert hároméves kutatás alapján ismertették megállapításaikat. A kutatás a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken végzett kutatás az 1990-2000 közötti időszakban a magyar felsőoktatásra és a kutatásra szánt támogatások hatékonyságát mérte fel. A felmérés eredménye: a Magyarországról érkező támogatások fő jellemzője a koordinálatlanság volt. Tizenkét év alatt közel 12 milliárd forint érkezett az említett célra, ami a magyarországi támogatások 15 százalékának felel meg. Berényi Dénes akadémikus szerint a támogatások megítélése legtöbb esetben pályáztatással történik. Pályázat kiírása intézmények, kutatói csoportok működési költségeire nem megfelelő, ezekben az esetekben normatív támogatásokra lenne szükség. A kutatás másik fontos következtetése, hogy a határon túli tudományos munkát integrálni kellene a magyar tudományos életbe. Tóth Pál Péter szerint Magyarországon nem dolgoztak ki nemzetpolitikai koncepciót, ezért a választások is kihatással vannak a felsőoktatási intézmények, valamint a kutatások finanszírozására. /(Daczó Dénes): A támogatáspolitika jellemzői: koordinálatlanság, politikai függőség, koncepcióhiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Egységes magyar felsőoktatási tér megteremtésére van szükség – hangzott el „A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban” című konferencián. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke kifejtette, hogy míg 1992-ben 305 millió forinttal támogatta a magyar állami költségvetés a határon túli magyarságot, idénre 13,7 milliárdot terveznek e célra fordítani. Hangsúlyozta, hogy prioritás a Kárpát-medencei magyar oktatási stratégia kialakítása. /Sarány István: Magyar felsőoktatási tér. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./2007. február 23.Mégiscsak létezik olyan dokumentum, amely Magyarország népesedési mutatóit vizsgálja az elkövetkező évtizedekre előrevetítve, és amely többek között milliós nagyságrendű ázsiai bevándorló betelepítésének lehetőségét is számba veszi. A migrációs stratégiáról szóló – a fedlap szerint 2017-ig titkosított – dokumentum letölthető a Fidesz és a KDNP honlapjáról. Előzőleg Semjén Zsolt, a KDNP elnöke február 20-án beszélt „egymillió ázsiai importjáról”, amely egy kormány által megrendelt, demográfiai és migrációs politika kidolgozásáról szóló tanulmánynak a része. A kormány cáfolta, hogy létezne ilyen dokumentum, az Index internetes portál azonban megszólaltatta a tanulmány egyik szerzőjét. A kutató egyik kollégájával írt tanulmányában vetette fel először egy potenciális egymilliós bevándorlás lehetőségét, de hangsúlyozta, hogy 1999-es tanulmányukban csak egy matematikai demográfiai modellre hívták fel a figyelmet. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének (NKI) egyik neves kutatója azt állítja, készültek már hasonló vizsgálatok Magyarországon. Hablicsek László és Tóth Pál Péter nevéhez fűződik az a demográfiai modell, amelynek egyik változataként azt számították ki a tudósok, hogy egyetlen és kizárólagos alkalommal hány bevándorlót kellene egyszerre befogadnia Magyarországnak ahhoz, hogy 2050-re megmaradjon a tízmilliós lélekszám. A dokumentum miatt Semjén lemondásra szólította fel Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert. A KDNP elnöke hangsúlyozta: javítani kell a demográfiai viszonyokon, és erre két lehetőség van, a családtámogatási rendszer átalakítása vagy a betelepítés. A kormányszóvivő szerint olyan szakértői anyagról van szó, amely még az egyeztetés folyamatáig sem jutott el. /Balogh Levente: Jönnek az ázsiaiak? = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./2012. április 2.Eredmények és tiszteleti tagság az EME-közgyűlésenKözgyűlést tartott szombaton délelőtt a Protestáns Teológiai Intézetben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Sipos Gábor elnök beszámolójában elmondta: az intézmény 2011-ben átlagos évet zárt, tevékenységük nem ütközött akadályokba, ugyanakkor több kiemelkedő eredményt mondhatnak magukénak. A kolozsvári magyar főkonzulátus részéről Papp Róbert konzul Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üzenetét továbbította, aki kormánya további támogatásáról biztosította az EME-t. Tóth Pál Péter, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság kurátora Kocsis Károly bizottsági elnök és Pálinkás József akadémiai elnök jókívánságait tolmácsolta. Hegedüs Csilla miniszteri tanácsos Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter, RMDSZ-elnök üdvözletét olvasta fel. A közgyűlés részvevői egyperces néma felállással adóztak az elmúlt évben elhunyt tagtársaik (Szabó György, Gyimesi Éva, Maros Dezső, Müller Ádám, Murvai Olga, Bege Antal) emlékének. Bitay Enikő főtitkár ismertette a 2011-es évre szóló jelentést, amelyben kitért arra, hogy bővült tevékenységi körük: 32 kutatói programot teljesítettek, 24 kötetet jelentettek meg, 79 rendezvénynek és 15 könyvbemutatónak voltak a házigazdái stb. Az idei munkatervben 65 rendezvény és 17 kötet kiadása szerepel. Sipos Gábor EME-elnök szerint a 2011-es év legkiemelkedőbb eseményei a következők voltak: felavatták az Erdélyi Digitális Adattárat, társszervezőként vették ki részüket a kolozsvári hungarológiai kongresszusból, megfelelő szintű könyvkiadási akkreditációt szereztek. Ezt követően elhangzott a gazdasági-pénzügyi, az ellenőri és a jogtanácsosi jelentés, majd ingatlanügyek kerültek terítékre. A közgyűlés elfogadta az egykori főtitkár, Müller Ádám hagyatékát, amely könyvtáron és kéziratgyűjteményen kívül a Jókai utca 14. szám alatt egy 220 négyzetméteres, teljesen bebútorozott, részben műemléklakásból áll. Ebben a kérdésben már beindult a jogi eljárás. A Kőkert/Haşdeu utcai Jordáky-háznak negyedrésze az EME tulajdona, de jelenleg 50 négyzetméterrel többet használ, amit meg kell vásárolni. Erre egy adomány, Szilágysomlyó központjában fekvő 240 négyzetméteres nyaraló eladása teremthet anyagi fedezetet. A közgyűlés felhatalmazta az elnökséget, hogy megfelelő időben tegyen lépéseket az ingatlan értékesítésére. Három személynek ítéltek oda tiszteleti tagsági címet. Egyed Ákos az erdélyi történettudomány területén végzett sok évtizedes kutatómunkája és az egyesület elnökeként kifejtett áldozatos tudományszervezési tevékenysége elismeréseképpen részesült ebben a kitüntetésben (laudációt mondott Sipos Gábor). Gyenge Csaba a műszaki tudományok területén sok éven át végzett tudományos munkájáért és az EME Műszaki Szakosztályában kifejtett tevékenységét kapta meg a címet (laudálta Pálffy Károly). Jakab Sámuel pedig az agrártudományi szakosztályban kifejtett szervezőmunkájával vívta ki tiszteleti tagságát (laudációt mondott Farkas Zoltán). A működési szabályzat értelmében titkos választással megújították a választmány egyharmadát, a következő személyek kerültek be: Csomortáni Magdolna, Gaal György és Pál Judit (1. szakosztály), Veress Erzsébet és Bartók Katalin (2. szakosztály), Bódizs György, Nagy Előd és Széman Péter (3. szakosztály), Kokoly Zsolt (4. szakosztály). Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-9
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
